Killtam a tmeg el, az sszes szem rm szegezdtt. Ebben a pillanatban nehezebb volt megszlalnom, mint eddig brmikor. A mellkasom szrt, a szvem pedig minden eddiginl hevesebben lktetett. Vgl belekezdtem.
- dv. A nevem Nathaniel Peterson. Engedjk meg, hogy egy pr szt szljak Miranda Hill-rl. az igazi csillag az letemben. St, inkbb azt mondanm, hogy egy tndr, hiszen az, aki egy mozdulatval jobb tette a vilgot. Az, kinek mosolya sosem hervadt le az arcrl, trtnhetett vele brmi szrnysg. Aki, ha megszlalt, hangja megmelengette a szveket - itt egy mly levegt vettem, majd folytattam.
- A mi szerelmnk trtnete igen tartalmas. Br sszehasonltsi alapom nincs, de biztosra mondhatom, hogy ez az igaz szerelem. Az a fajta, ami ennek a cltalan letnek az rtelmt adja. Ami olyan elspr, hogy egy hurrikn erejvel r fel. Ugyanakkor az, ami a harmnit hozza az ember mindennapjaiba. n gy ltem meg, amg velem volt. s letem legszebb ve volt.
Mindenki figyelte szavaim. Ennl szintbben le sem tudtam volna rni semmit, hiszen ez igazi. Nem egy mese, sem egy kitallt trtnet vagy drma. Ez a nagybets igazsg volt. A boldog s egyben fjdalmas valsg. s ez a legrosszabb. A tehetetlensg.
Monolgom befejezse utn sokan odajttek hozzm, n pedig megkszntem nekik. A tmegben ott llt apm is, aki meglepetsemre elgedetten blintott. Taln lehet, hogy letben elszr bszke volt rm. Soha nem mondtam neki, de abban a pillanatban ez igazn sokat jelentett.
A mai naptl fogva egy teljesen j let vr rm. Egy olyan let, amit n nem akarok. Nlkle nem...
|