Ahogy az orvos l�pkedett fel�m, lepergett el�ttem az eg�sz �letem. Magam sem �rtettem az eg�szet, de szinte minden pozit�v gondolatot ki�lt bel�lem ez a n�h�ny pillanat. Szavakba sem tudom fogalmazni azt az �rz�st. Amikor m�r majdnem el�ttem volt, f�lren�zett �s a t�lem n�h�ny sz�kkel arr�bb �l� h�zasp�rhoz ment. Hirtelen el tudtam volna k�ldeni melegebb �ghajlatra, de azt�n tudatosult bennem; val�sz�n�leg �k lehetnek Miranda sz�lei. A n� k�z�pmagas, kedves arc� teremt�s volt, r�vid v�r�sesbarn�ra festett hajjal. A f�rfi enyh�n kopaszod�, szigor� tekintet� embernek t�nt. Szinte tiszteletet parancsolt mag�nak.

 

Ahogy �ket fix�roztam, a feh�r k�penyes alak elkezdett besz�lni, �gy igyekeztem f�lelni �s v�rni, hogy beigazol�dnak-e a sejt�seim.

 

- Mr �s Mrs Hill - sz�l�totta meg �ket. Tudtam! A n� idegesen t�rdelte ujjait �s m�r szinte s�rva fakadt, mik�zben v�rta, hogy az orvos folytassa. - A l�nyuk �llapota stabiliz�l�dott, azonban egy ideig bent kell tartanunk. Ma m�r nem mehetnek hozz� l�togat�k, hiszen most iszony� sok pihen�sre lesz sz�ks�ge. Holnap viszont m�r megl�togathatj�k - k�ld�tt fel�j�k egy biztat� mosolyt, majd magukra hagyta �ket. L�tszott az arcukon a megk�nnyebb�l�s �s kit�rtek bel�l�k az �r�mk�nnyek, mik�zben �lelkezve szor�tott�k egym�st. Elm�l�ztam n�h�ny pillanatig, azonban �n m�g mindig nem tudtam, hogy mi is a helyzet Mirand�val �s ez aggodalommal t�lt�tt el. Valamilyen szinten megnyugtatott, hogy most m�r j�l van, de ez nekem nem volt el�g. R�vid vacil�l�s ut�n arra jutottam, hogy odamegyek hozz�juk. Fogalmam sem volt mit mondhatn�k, de �gy gondoltam, hogy majd improviz�lok.

 

Fel�lltam �s odas�t�ltam hozz�juk. Kicsit udvariatlannak �reztem magam, hogy csak �gy ismeretlen�l lesz�l�tom �ket, de abban a helyzetben ez nem �rdekelt. B�r m�sfajta szitu�ci�ban k�pzeltem el az els� tal�lkoz�st Miranda sz�leivel, de �gy hozta az �let. Megk�sz�r�ltem a torkom �s k�sz�ntem nekik. 

 

- J� est�t!

 

Feln�ztek r�m. Az arcukr�l nem sok mindent tudtam leolvasni, de az l�tszott rajtuk, hogy kiss� meglep�dtek. - Nathaniel? - csend�lt fel Miranda anyuk�j�nak a hangja. Ugyanolyan volt, mint a l�ny��. Ezek szerint tudj�k, hogy ki vagyok. Ez m�r egy j� jel. De lehet, hogy a rosszakat is hallott�k r�lam. Ajajj...

 

- Igen - b�lintottam. - Sz�rnyen agg�dtam Mirand��rt. Semmit nem tudtam r�la, s�t m�g most se. Ebben a k�rh�zban senki nem mondott semmit �s, �s... - nem tudtam folytatni. Ciki vagy nem, de k�nnybe l�badtak a szemeim. �gy t�nt az eddigi idegesked�s abban a pillanatban j�tt ki rajtam.

 

- Nyugodj meg - sz�lt kedvesen Mrs Hill, majd fel�llt �s meglepet�semre mag�hoz �lelt. M�g nem tal�lkoztam ilyen kedves �s k�zvetlen emberekkel. Mindig is ilyen sz�l�kre v�gytam, azonban ez nekem nem adatott meg. Sajnos a csal�dunkat nem mi v�lasztjuk �s k�nytelenek vagyunk �ket szeretni, ak�rmilyenek is. Vissza�leltem �s az arcomon leg�rd�lt n�h�ny k�sza k�nnycsepp. Annyira tehetetlennek �s tudatlannak �reztem magam. Az �rz�s szinte �sszeroppantott.

 

- Mi t�rt�nt vele? - k�rdeztem halkan.

 

Csend. �desanyja ell�pett t�lem, majd a f�rj�re n�zett. Mr Hill eddig csak csendben szeml�lte az esem�nyeket, de a k�rd�semre most � v�laszolt. - Tal�n vissza k�ne j�nn�d holnap. Nem a mi tiszt�nk ezt elmondani. T�le kell hallanod - n�zett r�m komolyan. Lehet, hogy nyugtat�snak sz�nta, de ez csak m�g fesz�ltebb� tett.

 

Elk�sz�nt�nk egym�st�l �s megbesz�ltem vel�k, hogy �k m�snap egy �r�ra j�nnek l�togat�ba, �n meg kett�re. Nyugtalanul trappoltam hazafel�, mik�zben cip�m alatt ropogott a h�. M�g nem volt k�s� �s Ambernek is meg�g�rtem, hogy seg�tek f�t disz�teni. Vagyis ink�bb �n fogom egyed�l, mivel azzal, hogy les�r�lt, m�gannyit sem fog csin�lni, mint eddig.

 

Kedvetlen�l nyitottam be s�t�tbarna sz�n� bej�rati ajt�nkon, majd miut�n kab�tomat �s cip�met levettem, a t�gas nappaliba s�t�ltam. Amber �s any�m a kanap�n �ltek a telev�zi�t b�mulva. Felismertem, amit n�ztek, a Randiztam egy szt�rral c�m� borzalom ment a t�v�ben. Igen, egyszer Amber kik�vetelte mag�nak, hogy filmezzek vele, amibe bele is mentem �s akkor is ez a m�sor volt porondon. Mit ne mondjak, nem nyerte el a tetsz�semet. Egy j� krimit sokkal ink�bb �rt�kelek.

 

Nem is igaz�n foglalkoztak azzal, hogy megj�ttem, �gy fogtam magam �s kimentem a gar�zsba, ahol a feny�fa volt. M�r tegnap megvett�k, de a v�s�rra val� k�sz�l�s miatt nem volt alkalom feldisz�teni. Lefaragtam a t�rzs�t, hogy bele tudjam �ll�tani a feny�fa talpba. Ber�ncig�ltam a hatalmas f�t az ajt�n, majd mikor ez siker�lt, a nappali egyik sark�ban helyeztem el. A plafont verdeste a teteje, �gy m�g mikor el�rhet� magass�gban volt, a cs�csot feltettem a legfels� �g�ra. El�szedtem a dobozt, amibe a d�szek voltak, persze a l�nyok folyamatosan lepisszegtek, meg mondt�k, hogy legyek csendesebb, mert nem hallj�k a filmet. Na igen. Ezek vagyunk mi.

 

K�r�lbel�l f�l �ra alatt k�szen is lettem az eg�sszel, �gy egy el�gett mosoly k�s�ret�ben bevonultam a szob�mba. Holnap kar�csony. A nap, amikor m�g a f�j� sz�vek is ragyognak. A jelenlegi helyzetemben, ebben nagyon er�sen k�telkedtem.

 

- Jaj, Nana - s�hajtottam f�jdalmasan, mik�zben megsimogattam kiscic�m h�t�t. - Mi lehet a kis T�nd�remmel? - k�rdeztem, b�r tudtam, hogy nem � fog adni v�laszt a k�rd�semre. Folyamatosan a sz�lei �s � j�rtak a fejemben. Ann�l rosszabb t�nyleg nincs, hogy nem tudom hogy van.

 

A rengeteg bennem kavarg� gondolat miatt, val�sz�n�leg nagyon elf�radhattam, mivel mikor kinyitottam a szemem, m�r vil�gos volt. Igen, bizony kar�csony reggel lett. Nem mondan�m, hogy kipihenten �bredtem. Elh�ztam s�t�tk�k f�gg�ny�m a j�gvir�gokkal teli ablakom el�l. Az eg�sz t�j h�feh�r volt �s most is sz�lling�zott hatalmas pelyhekben a h�.

 

A d�lel�tt nagyon lassan telt �s szinte �gy �reztem, hogy sosem j�n el a k�t �ra. Mikor azonban a mutat� m�r f�l kett�n�l �llt, elindultam, hiszen a taxi m�r a h�z el�tt v�rt. Gomb�ccal a torkomban utaztam el a k�rh�zig, de m�g akkor sem m�lt el ez a sz�rny� �rz�s, mikor m�r a v�r�teremben �ltem.

 

T�z percig v�rakozhattam, mikor Miranda sz�lei j�ttek az egyik folyos� fel�l. Egyb�l felugrottam �s odasiettem hozz�juk.

 

- Merre van? - rontottam nekik egyb�l a k�rd�ssel. Kedvesen visszamosolyogtak r�m.

 

- A n�gyes k�rteremben, a folyos� v�g�n - mutatott az apuk�ja az adott pont fel�, �n bocs�natk�r�en r�juk n�ztem �s gyors l�ptekkel indultam el Mirand�hoz. A k�sz�b�n �llva pillantottam be a k�rterm�be. Megint elfogott az a rossz �rz�s, ami a k�rh�zakt�l mindig r�m j�n. Ekkor viszont �szrevett �s egy f�lmosolyt k�ld�tt fel�m. �gy �r�ltem, hogy v�gre �jra l�thatom �s j�l van. Hatalmas k� esett le a sz�vemr�l.

 

- J�l vagy? - k�rdeztem agg�d�an, amikor bementem. Egy�gyas k�rterem volt, az �gy�n k�v�l egy kisszekr�ny, k�t darab sz�k �s egy nagyon kicsi t�v� volt a berendez�s r�sze. Az egyik sz�ket magam al� h�ztam �s megfogva apr� kez�t, v�rtam v�lasz�t.

 

- J�l - sz�lalt meg rekedtesen. Kez�t nem h�zta el t�lem.

 

- �gy agg�dtam miattad. Pont itt voltam a k�rh�zban a h�gommal, mikor megl�ttalak, ahogy azon a hord�gyon tolnak. El sem tudod k�pzelni milyen �rz�s volt - hadartam neki. Halv�nyan elmosolyodott.

 

- Hi�nyozt�l - mondta �s megszor�totta kezemet amennyire ereje engedte. A sz�vem m�r a torkomban kalap�lt, annyira boldognak �reztem magam.

 

- Te is nekem. Sajn�lok mindent. H�lye voltam - mondtam neki, �szinte megb�n�ssal. - Mi�rt nem reag�lt�l semmire?

 

- Mondtam, hogy sz�ks�gem van egy kis id�re. V�gig kellett gondoljam a dolgokat, amik a b�lon t�rt�ntek, meg amiket elmes�lt�l nekem. De ennyi id� el�g volt, hogy r�j�jjek arra, hogy hi�nyzol �s, hogy szeretlek -  szavai visszhangzottak a fejemben. Lefagytam. �n is ugyan�gy �reztem, csak kimondva sokkal komolyabbnak t�nt. Sokkal nehezebbnek. Mikor l�ttam, az arc�n azt a v�rakoz� arckifejez�st, elmosolyodtam.

 

- �n is szeretlek - v�laszoltam �szint�n. Igen, szeretem. �s � is engem. Enn�l boldogabb nem is lehetn�k. Ekkor azonban bevillant, hogy pontosan hol is vagyunk. - De mondd m�r el, hogy mi t�rt�nt - faggattam.

 

- Semmi k�l�n�s - legyintett.

 

- Akkor nem egy b�d�s k�rteremben �ln�nk - mosolyogtam r�. - Miranda, t�nyleg - v�ltottam komoly hangnemre.

 

- Szeretn�m elmondani, de m�g nem most. K�rlek, b�zz bennem, semmi komoly bajom nincs - n�zett m�lyen a szemembe �s szorosan mag�hoz �lelt. Nem akartam tov�bb terhelni k�rd�seimmel, de nem is akartam annyiban hagyni a dolgot. Tudni szerettem volna, hogy mi t�rt�nik vele, mit �l �t, de � nem osztotta meg velem ezt. Mellkasomhoz szor�tva �leltem �s akkor sz�munkra annyira megsz�nt a k�lvil�g, hogy szinte egym�s sz�vdobog�s�t is hallottuk. Ekkor eszembe jutott valami.

 

Elh�z�dtam t�le �s a zsebemben kezdtem kotor�szni, mire el�vettem egy apr�, t�glalap alak� d�szdobozt. Ez�st sz�n� volt, rajta egy pici masnival. Mosollyal az arcomon ny�jtottam �t neki, mire � megd�bbents�g�ben megsz�lalni sem b�rt. - Boldog kar�csonyt - mondtam neki, majd k�zelebb hajolva hozz�, megcs�koltam. M�r milyen r�g�ta szerettem volna �jra megtenni ezt.

 

- K�...k�sz�n�m - felelte m�g mindig d�bbenten. - De...�n nem vettem neked semmit - g�rb�ltek le ajkai.

 

- H�, nem baj, �gysem �rdemeltem meg - legyintettem j�t�kosan, hogy oldjam egy kicsit hangulat�t. F�l�nken nyitotta ki a dobozt, amibe az ez�st sz�n� nyakl�nc volt, rajta a k�vekkel kirakott M bet�s med�llal.

 

- Ez gy�ny�r� - mondta, szinte s�r�sba f�l� hangon. - �n m�g sosem kaptam senkit�l ilyet - n�zett r�m megszeppenve, mire �n kivettem a kez�b�l �s bekapcsoltam tark�j�n�l a l�ncot.

 

- Nagyon j�l �ll - �llap�tottam meg el�gedetten. Ekkor automatikusan odakapott hozz�, majd v�gre elmosolyodott.

 

M�g egy ideig ott voltam n�la �s elmes�ltem neki, hogy ap�m megkapta az �zletet, �gy egy darabig nem lesz otthon. Megnyugtattam, hogy Nana j�l van �s a sikeres kar�csonyi v�s�rr�l is besz�moltam. Pontosan nem tudta megmondani, hogy mikor engedik haza, de abban rem�nykedtem, hogy a szilvesztert m�r egy�tt t�lthetj�k.

 

K�vetkez� >>